Maffia hercegnők

2. fejezet

Az új suli

Másnap reggel a 312-es szobába Alice kelt fel legelsőnek. Elment a fürdőbe és gyorsan összekapta magát. Kilépett a fürdőszobából indulásra készen. Jó időnek néztek elébe, a nap hét ágra sütött. Alice ezért egy rózsaszín comb középig érő szoknyát, egy spagetti pántos fehér pólót vett. Cipő gyanánt egy fehér balett cipőt vett fel. Szobatársa is felkelt és bement a fürdőbe készülődni. Ő se sok időt töltött bent, tíz perc alatt végzett. Rajta kivételesen nem gót cucc volt, hanem egy rózsaszín vastag pántos egybe szoknya. Szandált húzott fel, ami rózsaszín alapon fehér virágok voltak.

- Mehetünk?- állt fel az ágyról a vörös hajú.

- Rám vártál?- kerekedett el Piaf szeme.

- Igen. Hiszen szobatársak és osztálytársak is vagyunk-, mosolygott Alice.

- Te is a fotó szakra jelentkeztél?- érdeklődött Léa. A másik csak bólintott. Elindultak, az előtérbe találkoztak Arisa-val, akin egy fekete kicsit vékonyabb pántú ruha volt, fekete magas sarkúval. Köszöntek egymásnak és alig két perc után érkezet meg Soraya is. Ő inkább maradt az emo stílusnál. Fekete miniszoknyás egybe ruhát választott, jobb oldalán egy fehér masni volt. Hálós harisnyát vett fel, egy magas szárú csizmával és egy hálós kesztyűt is felvett. Kiegészítőként egy fehér halálfejes csattót tett a hajába. Nyakába egy fekete kereszt alakú medált akasztott. Mind a négyen elindultak az iskola felé, ami gyalog tíz percre volt a kolesztől.

***

A fiúkollégiumból három fiú indult el. Jól ismerték egymást, meg az utat is. Ez a második évük ebbe a suliba. Az egyik srác fekete hajú és éjfekete szeme volt. Arcán ázsiai vonások terültek el. Kar középig érő fekete pulcsit viselt, fehér farmernadrág volt rajta, és fekete edzőcipő. Ő volt Jinya Nakamura.

- Ian, akarsz fogadni?- kérdezte a fekete szemű.

- Mibe?- kérdezett vissza a másik. Ő Ian Harada volt. Haja barna és zöld szeme volt. Rajta egy fehér ing és egy fekete farmer volt. Cipője fehér sportcipő.

- Fel kell szedned azt a csajt, amelyiket én kiválasztom neked-, magyarázta Jinya.

- Mi lesz, ha nem sikerül?- vágott közbe a barna.

- Büntetést kapsz-, rántott vállat a harmadik srác. Neki szőke haja és kék szeme volt. Ő egy fehér inget vett fel, hozzá egy fekete nyakkendőt. Fekete nadrágot és fekete cipőt. Ő Aaron Hill.

- De akkor nektek is-, vigyorodott el Harada.

- Benne vagyok-, egyezett bele mindkét srác.

- Akkor az évnyitón kiválasztjuk egymásnak-, mondta Aaron. A másik két srác csak bólintott. Odaértek az iskolához és az udvarba megálltak az egyik sarokba. Mind a hárman az újoncokat kezdték el fürkészni. Először Jinya szeme akadt meg a négy beszélgető lányon.

- Meg is van-, szólalt meg végül.

- Hol?- rögtön kérdezett rá Ian.

- Ott az a négy lány-, mutatott Alice-ékre.

- Nem is rosszak-, mérte végig őket Aaron.

- Ian, tiéd a vörös hajú-, szólalt meg Nakamura.

- Aaron-é az emós csaj-, jelölte ki az áldozatott a barna.

- Akkor a fekete hajú lesz Jinyáé-, vigyorgott Hill.

- Akkor meg egyeztünk. Aki legelsőnek szedi fel az adott csajt, az lesz a kolesz királya-, mondta a fekete hajú srác.

- Rendben-, bólintott rá a két barátja.

***

Vége volt az évnyitónak és elmentek az osztályterembe. A négy lány közül egyedül Arisa járt másik osztályba, ezért ő elment. A terembe először Alice lépett be, majd Léa és végül Soraya. Ők hárman ugyan arra a szakra jelentkeztek. Leültek három üres helyre. Alig két perc után bejött a tanár is.

- Sziasztok-, köszöntötte őket a tanár.- A nevem Juliett Morgen. Én vagyok az osztályfőnökötök és a gyakorlati tanárotok is. Remélem jól ki fogunk jönni egymással. Most mindenki mutatkozzon be.

A diákok egyesével felálltak és elmondták a nevüket. A tanár még beszélt az iskola szabályairól, a kirándulás meneteiről. Végül délbe elengedte őket.

- Nehéz lesz ez a suli-, sóhajtott egyet Alice.

- Az biztos-, értett egyet Léa. Soraya nem szólt semmi csak sétált a lányok mellett.

- Nem megyünk el fagyizni?- fordult osztálytársai felé Black.

- Menjünk-, vágta rá kicsit bizonytalanul a szőkés.

- Soraya, te jössz?- nézett a kérdezettre a vörös, hisz tőle nem jött válasz.

- Én?- kerekedett el a fekete hajú lány szeme és hüvelykujját magára szegezte.

- Miért van másik Soraya is a közelünkben?- nevetett Alice. Lopez lány körül nézett, és egy kis hezitálás után bólintott. Elindultak, hogy körül nézzenek. A sulitól talán 5 percre volt egy fagyizó. A cégéren a Lavander név állt. A hely előtt a jó idő miatt színes székek és asztalok álltak. A bejárati ajtón több hirdetés is ki volt ragasztva, valamint ott volt a nyitvatartási rend is. Belépve egy nagyon hangulatos kis hely volt. A falak halványkékre voltak kifestve és különböző madár, fa és bokrok voltak rajzolva. az ajtóval szembe egy szekrény volt, amin mindenfajta édesség sorakozott, mellette egy hűtő, amiben a fagylaltok voltak. A hűtő tetején a fagyira való díszítés és tölcsérek voltak. A pult mögött egy szekrény állt, amin marcipán figurák álltak, valamint üdítőitalok. Egy vékony kis utat leszámítva minden hol fából készült asztalok és székek voltak. Egy asztalnál három szék volt elhelyezve. Mind a három lány el volt varázsolva. Szép lassan, minden beszkennelve sétáltak oda a pulthoz. Egy idősebb nő állt ott. Haja festett vörös volt, mert egy kicsit már le volt nőve és látni lehet, hogy már őszül. Kontyba fogta, hogy ne zavarja munka közbe. Szemei barnák voltak. Áradt belőlük a kedvesség és a melegség. Egy lila ruhát viselt, de magára kötött egy kötényt, hogy ne ruháját koszolja össze.

- Miben segíthetek?- kérdezte a nő, amikor odaért hozzá a három lány.

- Én egy csokoládé fagyit szeretnék-, szólalt meg legelsőnek a szőkésbarna hajú. A hölgy megfogott egy tölcsért és beletett egy gombócot, majd a lánynak adta.

- Én epreset kérek-, következőnek Lopez szólalt meg. Nála is ugyan azt csinálta az eladó.

- Citromos lesz-, végül Alice került sorra. Miután ő is megkapta az édességet fizettek és leültek az egyik asztalhoz.

- Ti honnan jöttetek?- kezdte a beszélgetést kicsit bátortalanul Léa.

- Én Denverből jöttem-, válaszolt elsőnek a vörös hajú.

- Én Spanyolországból. Pontosan Bilbao városból-, válaszolt Soraya.- És te?

- Franciaország, Párizs-, vágta rá ő is. Kicsit jobban érezte magát, hisz elkezdtek beszélgetni.

- Ti hogy-hogy idejöttetek tanulni?- váltott témát Black.

- Én imádok fotózni. Ezért választották a szüleim ezt a sulit-, mondta a fekete hajú.

- Nekem a vőlegényem a közeli suliba jár, és azt akarják anyámék, hogy a közelébe legyek-, sóhajtott kellemetlenül Piaf.

- Ja, nekem is idejár a vőlegényem-, nyögte Soraya.

- Én azt hittem, hogy csak a maffia tagoknak van vőlegényük és mennyasszonyuk-, gondolkozott el Alice, de hamar rájött, hogy elszólta magát. Pedig titokba kellene tartania, hogy ki ő.- Persze én nem vagyok az.- Zavartan nevetni kezdett, de hamar csöndbe burkolóztak. Igaz, hogy mind a hárman ugyan azt titkolják, de ők ezt nem tudják. Ez a furcsa csend hamar tudatosult a vörös hajúba és rájött, hogy miért is van ez.- Ti maffia tagok vagytok?- suttogta a két lánynak. Erre mind a ketten rémülten kapták fel a fejüket és arcukon meglepetést lehetett leolvasni.- Nyugi, én is az vagyok.

- Igen, de ezt nem kéne elmondanom-, motyogta az orra alatt Piaf.

- Igazból én is az vagyok-, vallott színt a fekete hajú is.

- Hál’ istennek, legalább nem vagyok egyedül-, fújta ki a levegőt Alice, mintha megkönnyebbült volna és egyik kezét a mellkasára tette. Mind a három lány jót nevetett ezen a reakción.

***

Másnap Léa a folyosón sétált, amikor belefutott valakibe. Az illetőnek a kezébe lévő dolgok szétszóródtak az ütközés révén.

- Jaj, ne haragudj. Nem direkt volt-, kezdett bocsánatkérésbe a szőkés barna hajú és segített összeszedni a papírokat.

- Semmi baj, én is hibás vagyok-, nyugtatta a lány egy igen kellemes férfihang. Zöld íriszeit az alakra emelte, elsőnek, mióta összeütköztek. A srác igen helyes volt. Haja ónix színű volt, éjfekete szemeiből áradt a kedvesség. Egy fehér inget, egy fekete dzsekit és egy farmert viselt. Míg egy vörös nyakkendőt is nyakába kötött.

- Én volt a figyelmetlen-, legyintett a lány, és arcán pír jelent meg. Fejét lehajtva állt fel. Jinya végig mérte a lényt tetőtől talpig. Léa mellein sokat időzött, de ahogy a másik felnézett egyből tekintettét a tekintetébe fonta.- Léa Piaf.

Mutatkozott be a lány, mikor a fiú nem szólalt meg.

- Jinya Nakamura-, nyújtotta a kezét az fekete hajú. Kezet fogtak, majd köszöntek és szétváltak. Piaf szélsebesen rohant vissza osztálya terméhez, és szinte összetörte magát, amikor barátai közé vetődött.

- Mi ez a nagy öröm Léa?- érdeklődött a vörös hajú.

- Találkoztam egy irtó helyes sráccal-, nyögte ki, miután elég levegőt tudott magába szívni.

- Szerelmes vagy?- szólt oda neki Lopez. Állát a tenyerébe helyezte és az asztalon könyökölt. Alice előtt ült, és felé fordult székestül.

- Nem, nem igazán-, vigyorgott a szőkés

- Akkor meg? Miért vagy ilyen vidám?- húzta fel kérdőn szemöldökét Alice.

- Tán nem szabad?- válaszolt kérdéssel Piaf.

- De, csak nem értettem-, rántott vállat a másik.

- Pénteken elmehetnénk valahova együtt-, javasolta Soraya.

- Remek ötlet-, csapta össze kezét a vörös.

- Én is benne vagyok-, emelte fel kezét Léa.

- Hívjuk el Arisát is-, jelentette ki Black, a többiek helyeslően bólogattak.

- Elhívhatnánk azt a helyes srácot, akivel találkoztam-, javasolta a Piaf.

- Nem is tudom. Nem is ismerjük őt-, hezitált Lopez.

- Igaza van-, húzta száját a jobb oldalra Alice.

- Jól van, akkor legközelebb-, emelte fel mindkét kezét, és védekezett vele Léa.

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat