Maffia hercegnők

6. fejezet

Emlékek forgatagában

Egy hat év körüli kislány játszott egy homokozóba. Haja alig érte el a vállát és vörös színű volt, szemei tengerkékek. Egy hatalmas udvaron volt a gyerek. A ház is nagy volt, még medencéje is volt. A medencét beton vette körül. Az többi helyet befüvesítették. Rengetek külön féle bokor és fal állt ott. A nap gyönyörűen sütött le, és így a víz felszíne csillogott.

- ALICE-, kiabált egy 11 évesnek kinéző fiú. Haja vörös volt, de egy kis barna is keveredett belé. Szemei kékek voltak és ugyan úgy ragyogtak, mint a víz felszíne.

- Bátyó, bátyó-, ismételte magát a kislány és a fiú nyakába ugrott. A kis vörös Alice Black, míg a fiú a bátya. Nagyon szerették egymást és szinte csak egymásra számíthattak. Édesanyjuk rákos és éjjel-nappal a kórházba kell lennie. Apjuk mindig dolgozik és nem ér rá gyermekeivel foglalkozni, de ez őket nem zavarja és boldogan játszanak együtt.

Eltelt 4 év. A lány elérte a 10 éves kort és a fiú 15 éves lett. Édesanyjuk, alig egy hete halt meg. Alice egy fekete ruhát viselt, fekete csatos cipőcskével. Haját két copfba fogták és két fekete masnit raktak bele. Szemei karikásak és ki sírtak. Arca hófehér, hisz egész este almok gyötörték. Bátyja egy fekete szmokingot viselt. Haját felzselézte. Ő se aludt valami sokat, végig húgával volt. Szemei nem ki is pirosak voltak a sírástól. Egymás mellett álltak és szorosan fogták egymás kezét. A lány egyik kezével bátyáét szorította, másikkal szemét törölgette. A fiú fogta a másik kezét, de az ő egyike a zsebébe volt csúsztatva és csak bámult maga elé.

 - Bátyó, ugye te soha se fogsz elhagyni engem?- szipogta a vörös lány.

- Soha, megígérem-, suttogta Black fiú, de tekintettével még mindig a földet fixírozta. A két Marshall is mellettük volt, egy szót se szóltak. Ők is fekete szmokingot húztak.

A temetés után, egy hónapra Alice bátya eltűnt. Senki se tudja, hogy hova ment, vagy mit csinál. Nem írt nekik levelet, és nem is telefonált. A Black lány teljesen összeomlott. Minden nap sírt és szemei körül teljesen vörös volt. Már az előtt is ismerte Arisa-t, de annyira nem voltak még nagyon jó viszonyba. Amikor a Marshall szülők elhunytak a két fiú a Black házba került és ők hárman adtak Alice-nek erőt.

***

- Alice, megtaláltuk a bátyádat-, vágta rá kíméletlenül az idősebb Marshall.

- Hogyan?- kerekedett el Alice szeme. Hangja rémült volt, szemeibe könny csillant meg. Ajka és térde egyaránt megremegtek.

- Tudom, hogy hírtelen jött, de tényleg megtaláltuk-, válaszolt Ethan.

- Hol van most?- artikulált a kelleténél jobban. A mondta végére megeredtek a könnyei és megállíthatatlanul folyt végig az arcán.

- Holnap indulunk érte-, szólalt meg ismét a szőke.

- Hol van?- emelte fel a hangját, hogy válasz kapjon.

- Nem tudhatod meg-, vágta oda Fred. Ez teljes mértékbe szíven ütötte. Ezt hogy értette unokatestvére?

- Miért?- húzta össze szemöldökét a lány.

- Mert így lesz neked a legjobb-, fogta meg a vállát Lucy.- Ha beszéltek vele elviszik hozzád.

- Megígéritek?- bőgte el magát.

- Megígérjük-, simított végig Alice kezén a fiatalabbi Marshall. Miután a vörös kisírta magát, Ethan visszavitte a koleszbe.

***

Már vagy egy hét telt el a Gomez házban eltöltött este óta, de semmi fejlemény. Alice, mint mostanában nagyon rosszul nézett ki. Szeme karikás volt és kisírt. Arca fehér, mintha minden vér kiment volna belőle. Kevesebbet ment el barátnőivel szórakozni, alig evett valamit. De még aludni se tudott esténként, mert rossz álmok gyötörték.

Pénteken a többiek Alice-t és Arisát az iskola előtt várták. Alice lépett ki az épületből elsőnek. Fejét lógatta, szemével a földet pásztázta. Jobb vállán a táska pántját szorította. Hallotta, ahogy az emberek suttogtak, de nem emelte fel a fejét.

- Milyen helyes az a három fiú-, hallott először egy kissé mélyebb lány hangot.

- Olyan cukik-, visította egy másik lány. Alice közbe odaért a barátaihoz és rájuk nézett. Mindenki ugyan abba az irányba nézett.

- Vajon kik azok?- érdeklődött Soraya. A vörös követte a többiek tekintettét. Szeme egy magas, jó kiállású, fess férfi akadt meg. Szemei tengerkék színbe ragyogtak. Egy sötétvörös szakáll járta körbe arcát, de nem olyan hatalmas. Inkább borostára hasonlított. Egy zöld pólót és egy fekete farmert viselt, cipője fehér sportcipő. Két oldalt a Marshall testvérek fogták közre. Black lány szeme kikerekedett, szája kissé szétnyílt, arcából minden vér kitódult. Leejtette a szürke converse táskáját a földre, kezeit ökölbe szorította és a három srác fele kezdett rohanni. Mikor odaért jobb kezét felemelte, hátra húzta, hogy lendületet kapjon és bevert egyet a vörös hajú srácnak. A fiú hátrált pár lépést, mert az ütés hatására megtántorodott, kezét fájó arcára szorította és kikerekedett szemekkel nézte a másikat.

- Hogy tehetted?- kiáltott Alice. Hangja néha elcsuklott, mert szemeiből megeredtek a könnyek. Csak állt és bőgött, a többiek meglepve nézték végig a jelenetet. Pár perc után Black lány lábai felmondták a szolgálatot és remegő térdeire zuhant. Arcát kezeibe temette és úgy sírt tovább. Az arcon csapott fiú állt és csak nézte a zokogó lányt, majd letérdelt mellé megölelte és jobb kezével elkezdte simogatni a vörös feje búbját.

- Jól, nincsen semmi baj. Itt vagyok-, suttogta a vörös srác Alice hajába, közbe folyamatosan simogatta a hátát. Ethan elindult a táskáért, felvette a földről és a baráti társaságra nézett.

- Szerintem Alice nem megy veletek-, mosolygott a tagokra és visszalépdelt a bátyjához. Akkor már Arisa is ott volt és meglepődve nézett ő is. Végül mindannyian elkullogtak.

A Lavanderbe ültek, de a csönd még mindig rajtuk volt. Értetlenül álltak ehhez a helyzethez. Talán csak Winter lány értette az egészet.

- Ki volt az a srác?- törte meg a csendet Léa.

- Talán a szerelme-, gondolkozott el Lopez, de csak tippelt.

- A bátya-, motyogta a fekete lány.

- A bátya?- kérdezett vissza Léa. Végül is ők nem hallottak ilyenről.

- Öt éve tűnt el, ezért nem tudok róla-, válaszolta csöndesen Arisa. Így mindin világossá vált előttük, de feszegetni a témát nem akarták, így másról kezdtek el csevegni.

***

Alice és a fiú egy apró kávézóba mentek. Óralak néven futó üzlet nagyon kicsi volt. Sőt, tíz asztalnál nem is volt több. Nem is voltak soka, csak 2 idős pár és egy középkorú hölgy. Leültek egy ablak melletti asztalhoz. A vörös fiú csak bámulta az előtte ülő lányt. Tekintetét le se vette róla és mosolygott közbe. Ő maga egy kávét rendelt, míg Alice egy forró csokit kért.

- Nathaniel, hol voltál? Miért nem hívtél, vagy írtál?- kérdezte egy kis idő elteltével Black lány.

- Magyarországon-, csak ez első kérdésre tudott válaszolni. Végül is ő maga se tudta, hogy miért nem jelentkezett.

- Teljesen összetörtem. Azt hittem soha többé nem látlak-, szipogta Alice.

- Nem bírtam nézni, ahogy szenvedsz. Csak ki akartam szellőztetni a fejem. Mire észrevette, akkor már Magyarország határán jártam. Fogytán volt a pénzem, de még eljutottam Győrbe és dolgozni kezdtem-, kezdte el, mesélni a történteket Nathaniel.- Nem mertem írni, vagy telefonálni. Féltem, hogy jobban összetörnélek. Nagyon sajnálom a történteket.

- Hogy kerültél ide, Marsanába?- érdeklődött tovább a vörös lány.

- Munkát kerestem, meg olcsó lakást, itt megtaláltam. Nem hittem volna, hogy ide fogsz jönni, vagy esetleg Fred mennyasszonya itt lakik-, magyarázta Black fiú.

- Megígérted, hogy nem hagysz el, de megtetted-, kezdett el megint zokogni a vörös lány. Nathaniel, csak megsimogatta a feje búbját.

***

- Anya, ugye nem sokára haza jössz?- kérdezte hatalmas mosollyal az arcán a Kis Black.

- Persze, ez természetes-, simogatta meg lánya fejét a nő. Ő Edina Black, még 31 éves volt. Haja vörös, szeme gesztenyebarna színű. Mindkét gyermeke tőle örökölte haj színét.

- Alig várom már-, ujjongott Alice, és kezét a magasba emelte.

- Én is, végre veletek lehetek-, mondta mosolyogva Edina, de hangja fáradt volt. Arca hófehér volt és beesett, hangja gyenge és erőltetett. Kezei gyengék voltak, alig bírta el.

- Én haza megyek-, holnap majd megint bejövök-, nyomot a vörös hajú kislány egy puszit anyja arcára, majd elment.

Másnap érkezet a szörnyű hír, Edina Black az éjszaka elhunyt. Alice az ágyán feküdt összegömbölyödve. Nathaniel lépett be a szobába és az ágyra ült húga mellé.

- Jól vagy Alice?- érdeklődött Black fiú, de tudta jól a választ.

- Miért ment el anya?- hüppögte a vörös lány.

- Mert beteg volt, sokkal jobb helye van a mennyországba-, simogatta meg a lány fejét Nathaniel. Ettől mindig megnyugodott, ha sírt. Így érezte, hogy valaki mindig meg fogja védeni.

***

- Többet nem hagylak el-, simogatta folyamatosan a lány fejét.

- Ha megteszed, megöllek-, fenyegette meg Alice bátyát, mosolyogva. Boldognak érezte magát, mert volt valakije, aki mindenkinél jobban szerette.

- Akiket a sulid előtt láttam, azok a barátaid?- váltott témát a vörös srác.

- Igen, nagyon jóba vagyok velük-, tüntette el az utolsó jeleket az arcáról, amik a könnyeit bizonyították.

- Melyikbe vagy belezúgva?- kortyolt bele a kávéjába. A forró és keserű ital lassan csúszott le a torkán. Szerette a kávét, de nem ezt a fajtát, inkább az édesebbiket.

- Egyik be se-, vékonyodott meg a hangja Black lánynak.

- Ja, igaz, te a vőlegényedbe vagy szerelmes-, forgatta meg szemeit Nathaniel.

- Ezt miért így mondod?- húzta fel egyik szemöldökét Alice. Nagyon jól kiérződött a fiú hangján az irónia és a gúny.

- Alice, nyisd ki a szemed! Szerelmes vagy egy olyan valakibe, akit nem is ismersz. Tetőtől talpig oda vagy érte, de még csak a nevét se tudod. Azt se tudod, hogy-hogy néz ki-, kezdte a magyarázatott Black fiú.- Ez volt a másik ok, hogy elmentem.

- Bármikor mondhattad volna, hogy nem akarod elvenni azt a lányt-, ráncolta idegesen a homlokát a vörös lány.

- Ez nem volt ilyen egyszerű-, nyögte Nathaniel fáradta és a halántékát masszírozta.

- De, igen is az. Szeretted Lucy-t, de elmenekült inkább és ő most együtt van Freddel-, csapott az asztalra, amire az a kevés ember is odanézett, aki az üzletbe tartózkodott.

- Remélem boldog vele-, hajolt közelebb a lányhoz.

- Tudod mit? Rohadj meg-, pattant fel a helyéről Alice és elviharzott. A faképnél hagyott srác csak bámult maga elé, tudta, hogy húgának igaza van.

 A vörös lány szélsebesen viharzott végig az utcákon. Szeme szikrákat szórt, fogait ajkába véste, ökleit összeszorította. Dühös volt, hiszen ő nem ezt a személyt várta, ő nem a bátya, hanem egy idegen. Egy játszótér mellett vágtázott el, ahol kisgyerekek játszottak.

***

Alice, Arisa, Lucy, Ethan, Fred és Nathaniel a z udvaron játszottak kastély foglalót. Lányok a fiúk ellen voltak. Alice, akkor volt 8, ahogy Arisa is. Nathaniel 13, Ethan 9, Fred 19, míg Lucy 18. A csaj csapat állt vesztésre, de a srácok valamiért mindig hagyták őket nyerni. Már akkor eldöntötték, hogy a kopasz srác, aki akkor még fekete hajú volt és a barna lány jegyesek. Gomez már akkor csodálatos hölgy volt. Kedves, okos és illedelmes. Black fiú beleszerette, de nem tudott mit tenni ellene. Neki is colt mennyasszonya és nem vallhatta be érzéseit. Lucy sokat foglalkozott a vörös sráccal és néhány gyenge érzést ő is táplált, de nem vett tudomást róla.

- Védd a várat!- kiáltotta a fekete hajú lány. A másik kettő védő állást vett fel. Terpeszbe álltak, vízi pisztollyal célba vették a fiúkat és lőni kezdtek. A három srác eljátszva a halálukat összeestek és a lányok elfoglalták a kastélyukat, ami párnából és takarókból állt.

- Megint mi nyertünk-, jelentette ki diadal ittasan Alice és kezeit magasba emelte.

***

Black lány elmosolyodott az emléken és tovább ment. Egyenesen vissza a koleszbe, de mielőtt odaérhetett volna összefutott Jinyával.

- Szia-, üdvözölte őt a fekete hajú.

- Helló-, köszönt Alice is.

- Bátyád?- érdeklődött Nakamura és a lány háta mögé nézett.

- Honnan tudod, hogy ki nekem?- lepődött meg a vörös.

- Arisa mondta-, rántott vállat Jinya.

- Értem-, erőltetett egy mosolyt magára Black.- Kicsit összevesztünk, ezért ott hagytam.

- Nyugi, majd kibékültök-, simogatta meg a lány vállait. Alice az érintésre valami melegség járta át. Egyszerre volt jó és nyugtalanító.

- Igazad van-, mosolygott immáron hálásan a vörös. Elbúcsúztak és mindketten a kollégiumuk felé vette az irányt.

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat