Maffia hercegnők

10. fejezet

Sí hétvége

A téli szünet leteltével nehezen, de visszarázódott mindenki az iskolai élethez. A három lány nyugodtan ült termükbe és várták az óra kezdését. Mind a hárman magukba voltak zuhanva. Léa folyamatosan egy személyre tudott gondolni, Nathanielre. Soraya azon ügyködött, hogy megsemmisítse az eljegyzést Iannel. Alice pedig le volt foglalva Jinya rettentően furcsa viselkedésével.

- Jó reggelt-, lépett be a terembe Miss Morgen, a tanáruk. A fiatalok felálltak, egyszerre köszöntek, majd visszaültek a helyükre.- Van egy nagyszerű hírem.

- Elmarad egy hónapig a tanítás?- csapott le az alkalomra az egyik srác.

- Nem, nem éppen. Holnap megyünk egy sí hétvégére-, jelentette be Juliett.

- Ez szuper-, lelkesedett az egyik lány.

- Velünk fog jönni a 10/M osztály-, hagyta figyelmen kívül a bekiabálót a tanár.- Párba foglak titeket osztani és fotókat kell készíteni a párotokról különböző helyeken.

- Mikor indulunk?- érdeklődött egy másik lány.

- Holnap reggel nyolckor-, válaszolta Miss Morgen.

Léa és Alice a kollégiumi szobájukba ültek. Pakoltak a kirándulásra. A szőkés barna egy darabig csendbe hajtogatta a ruhákat, végül megszólalt:

- Napok óta a raktáros férfiról beszélnek.

- Tudom- sóhajtotta Black. A téli szünet előtt találtak rá az erőszaktevőre. Gyorsan peregtek a hírek és nagyon hamar pletykák születtek. A dolog a szünet után se csillapodott a diák sereg között. A rendőrök hamar leálltak az üggyel, ugyan is önvédelemnek titulálták. A fickó ellen több feljelentés is érkezet. Bíróságon is sokszor járt nemi erőszak vágyával.

- Mi lesz, ha kiderül?- aggodalmaskodott Piaf.

- Nem fog-, nyugtatta Alice a barátnőjét. Ezzel le is zárta a témát, és többet nem beszéltek.

***

Másnap fáradtan ácsorogtak az iskola előtt a buszra várva. Mint kiderült a 10/M diákjai közé tartozik a három srác is. Sorayát roppant idegesítette a dolog, de nem mert semmit sem mondani. A busz végében ültek a fiúkkal együtt. Alice az ablak mellé ült, másik oldalára Jinya került, mellé Léa, majd Aaron és Ian-Soraya páros. A barna elégedetten ült mennyasszonya mellet, mert így tudta bosszantani. Léa Aaronnal beszélgetett, míg a vörös lány zenét hallgatott és Nakamura csak bámult ki a fejéből és néha-néha Black lányt szuggerálta.

Megérkezetek a sí központba. Mindenki csak ámult, olyan szép volt. Hatalmas hegyek, fehér hótakaróval lefedve. Gyönyörű fák, a nap lágy sugarai. A fotós szak tagjai tudták, hogy ez milyen gyönyörű is valójába. A hotel, ahol megszálltak nagyon hangulatos ki hely. A falai kívülről barnára vannak festve, hogy könnyen meglehessen találni. Ahogy a főbejáraton belépnek, a halba találják magukat. Az ajtótól balra a recepciós pult, jobbra pedig szuveníres boltok. Az ajtóval szembe a lépcső volt, ami a szobákhoz vezetett. Az épület jobb egy sí felvonó és a bal oldalán egy kölcsönző, ahol sí cuccokat lehet kérni.

- Srácok, figyelem-, vonta magára a figyelmet Miss Morgen. Minden diák a tanárra szegezte a tekintettét. Julietten kívül még két másik felnőtt jött. Az egyik a 10es osztályfőnök és a másik Lucy Gomez.- Mindenki foglalja el a szobáját. Az indulás előtt mindenki kapott egy számot, amelyik szám a tiéd az a szobád száma. Ha akartok cserélhettek is.

A diákok elvonultak. Alice a 610-esbe, Piaf a 285-ösbe és a fekete az 564-esbe került. Végül cseréltek és mindannyian az 564-esbe kerültek. Jinya, Aaron és Ian is ugyan abba a szobába kerültek. Kipakoltak és az előcsarnokba találkoztak mindannyian. Minden szoba ugyan olyan volt, a falai fából készültek. Három ágyas szoba volt, mindegyik ágy fölött volt egy éjjeli lámpa és két nagyobb lámpa is a plafonon. Az egyik ágy rögtön az ablak alatt volt, ami az ajtóval szembe volt. A másik ágy párhozamosan mellette, egy asztal választotta el őket. A harmadik ágy az ajtón belépve a baloldalon volt. Egy piros szőnyeg volt leterítve és az asztalt három puff féleség választotta el őket.

- Szóval, most párba osztalak titeket-, szólalt meg Juliett. Majd elkezdte sorolni. Soraya és Ian, Alice és Jinya valamint Léa és Aaron lettek egy párba.- Csináljatok sok-sok képet, a párotokról és a kilátásról is. Odament ahova akartok. Nincs semmi se megszabva. Indulhattok.

A diák sereg elindult minden felé. Nakamura és Black sétálni indultak. A hó hatalmas pelyhekbe hullott alá.

- Milyen képeket szeretnél?- keresett beszédtémákat a fekete srác.

- Még nem tudom. Ötletem sincs-, sóhajtotta Black. Nem tudta, hogy mi lenne a jobb. Végül is a fiút bárhova állíthatta jól nézett ki, de valami különlegeset akart.

- Akkor egyelőre bármit csinálhatunk-, ragadta meg a lány kezét Jinya, és maga után rángatta.

- Hova megyünk?- próbálta tartani a lépést Alice a társával.

- Szórakozunk-, válaszolt vigyorogva.- Tudsz síelni?

- Nem-, vágta rá a vörös.

- Se baj, majd megtanítalak-, mosolygott kedvesen Nakamura. A lánynak olyan érzése támadt, mintha egy kis gyerekkel lenne. Megjelent a srácba az a gyermeki könnyedség, ami aranyossá tette a kicsiket. Black akaratlanul elmosolyodott és bátran követte a másikat. Kibéreltek egy-egy sílécet és felmentek a hegytetőre.

- Jinya, én tényleg nem tudok síelni. Hatalmasat fogok esni-, kapaszkodott mindkét kezével a megszólítottba.

- Ne aggódj, nem fogsz. Lazíts-, nyugtatta a fekete és közbe lefejtette a kezét magáról. Elmagyarázta a lánynak, hogy-hogy kell menni meg, hogy mikor mit kell csinálni. A vörös sokat próbálkozott, de mindig eltaknyolt. Vagy három órán keresztülpróbálkozott, amikor feladta.

- Jó, befejeztem. Ez nekem nem megy. Csak elesni tudok-, ülte és lefejtette lábáról a lécet.

- Szerintem elég ügyes voltál-, dicsérte meg a lányt Jinya.

- Ja, az esésbe-, nevetett a vörös és Nakamura is elkezdett nevetni.

- Én még megyek egy kört. Lent találkozunk-, mondta a fekete hajú, Alice bólintott és lement a lifttel. A hegy aljánál várta a társát, amikor meglátta. Hihetetlenül jól nézett ki, ahogy lefelé száguldozott a hegyoldalon. Black gondolkodás nélkül elő kapta a kamerát és csinált néhány képet. Visszavitték a sí felszerelést és beültek a kávézóba, hogy megigyanak egy forró csokit.

- Nagyon jól éreztem magamat-, kortyolt bele az italába a vörös.

- Jól lehet veled szórakozni-, mosolygott a lányra Jinya.

- Köszi, veled is-, jelent meg egy enyhe pír Alice arcán. Nem tudta meg mondani miért, de boldog volt, hogy a srác ezt mondta. A forró csoki után az előcsarnokba mentek és a kandalló mellé kuporogtak. Beszélgettek a családjaikról, a barátaikról és magukról. Sok mindent megosztottak egymással, és olyanok voltak, mint a régi barátok.

- Sziasztok-, lépett hozzájuk Aaron.

- Helló-, köszönt az érkezőnek a vörös.- Léát hol hagytad?

- Azt mondta elmegy ötletet gyűjteni-, felelte a szőke.

- Értem. Nos, akkor magatokra hagylak titeket-, állt fel Alice és elindult a szobája felé. A liftből kiszállva szembe találta magát Lucyvel.

- Hali-, köszönt mosolyogva a barna nő.

- Szia-, viszonozta a gesztust Black.

- Ki volt az a helyes srác, akivel láttalak a kandalló mellett?- érdeklődött Gomez. A lány válaszadás előtt beinvitálta a szobájába és leültek az ágyra csevegni.

- Jinya Nakamura, modellem-, válaszolta közömbös hangod, de arcán egy levakarhatatlan mosoly terpeszkedett.

- Nakamura? Olyan ismerős a neve-, gondolkozott el Lucy.- Persze azon kívül, hogy az iskolába jár.

- Ötletem sincs, hogy honnan-, rántott vállat a másik.

- És az a szőke?- faggatta tovább Gomez kis barátnőjét.

- Aaron Hill-, jött a válasz.

- Ez a név is ismerős.- tűnődött el.- Hát persze-, kiáltott fel és ököllel a tenyerébe csapott- Az ő apja apád testőre.

- Tényleg?- hitetlenkedett a vörös.

- Igen, most már emlékszem. Eredetileg úgy volt, hogy Hill család jutalmat kap a kitartásuk ért. Apád úgy gondolta, hogy a legfiatalabb Hillnek fog oda adni, de közbe jött a yakuzás megegyezés, így elhalasztották a Hilles dolgot-, magyarázta Gomez.

- Mennyi minden van, amiről nem tudok-, mélázott el Alice.

- Ahogy mondod. Na, én megyek, sétálok egyet-, indult el a barna hajú nő.- Szia.

- Szió-, integetett Black lány.

***

Vacsora után a lányok a szobájukba beszélgettek. Elmesélték egymásnak az élményeiket, amit a mai nap folyamán szereztek. Sokat nevettek egymás bel szerencséjén és minden egyében.

- Lucytől hallottam valami furcsát ma-, tért a számára lényeges témára Alice.

- A suli orvostól?- kérdezett vissza Soraya. A lányt barátnői a téli szünet után mindenről felvilágosították.

- Aha-, bólintott a vörös.- Aaron Hill is maffia családhoz tartozik.

- Ez komoly?- kerekedett el Piaf szeme.

- Esküszöm. Méghozzá a mi maffiánkhoz-, tette kezét a mellkasára Black és úgy mondtam.

- Most már merem valószínűsíteni, hogy Jinya is maffia tag-, gondolkozott el Soraya.

- Nincs valami sok esélye-, válaszolt a szőkés barna.

- Soraya, nem tudod megkérdezni Iant?- kérlelte a vörös barátnőjét.

- Nem hinném. Biztos, hogy nem mondaná el-, dörzsölte meg tarkóját Lopez.- Végül is én se beszéltem rólatok.

- Valahogy ki kéne deríteni-, mélázott el Léa.

- Van ötleted?- húzta fel szemöldökét a vörös. Nem tudta elképzelni a srácról, hogy maffia tag lenne. Mondjuk, Aaron sem hasonlít azokhoz, akik veszélyes ügyletekkel foglalkoznának.

- Még nincs, de kitalálok valamit-, szorította ökölbe a kezét Piaf és szemébe elszántságot lehetett kiolvasni.

- Csinál, de most aludjunk-, feküdt le az ágyra az emós. A többiek követték a példáját és mély álomba merültek.

***

Reggel felöltöztek és az étkezőbe mentek kajálni. Megittak egy-egy csésze meleg teát és elindultak fénykép vadászatra. Alice gondolatai folyamatosan az esti beszélgetésen járt. Vajon tényleg Jinya is olyan, mint ők?

- Minden rendben Alice?- érdeklődött a srác.

- Ja, persze-, vakarta meg tarkóját a vörös, és közbe nevetett.- Csak elgondolkoztam.

- Szeretnéd elmondani? Szívesen meghallgatlak-, mosolygott kedvesen Nakamura.

- Semmi ilyesmi, nyugi-, mosolyodott el ő is.

- Akkor jó-, indult tovább a fekete hajú srác.

- Jinya, gyere, csináljunk itt néhány képet-, húzta maga után a fiú. A srácot megállította háttal a tájnak és ő fényképezni kezdett. Nakamura szinte már természetesnek tűnt, ahogy a különböző pózokat felvette. Black csak arra lett figyelmes, hogy ámultan fotózza a modellt.

- Na, ennyi elég lesz?- lépett közelebb a lányhoz Jinya.

- Persze, mehetünk vissza-, kezdtek el visszafelé menné.

- Szuper, már kezdtem éhes lenni-, viccelődött a srác. Visszaérve a szálláshelyre az étkezőbe vették az irányt. Elkezdtek ebédelni. Sokáig nem szóltak egymáshoz. Addig a vörös azon agyalt, hogy-hogy kérdezze meg arról a bizonyos dologról.

Evés után újra elmentek fotózni. Nagyon messze jártak a szállótól, amikor elkezdett hullani a hó.

- Jinya, vissza kéne menni. Mindjárt vihar lesz-, fogta meg a fiú kezét Black.

- Nem érünk vissza és el is tévedhetünk. Gyere, menjünk be abba a barlangba-, rángatta magával a fekete a lányt.

 - Biztos, hogy itt biztonságba leszünk?- kérdezte Alice.

- Persze, bár kicsit fázni fogunk. De akkor majd összebújunk-, vigyorgott Nakamura.

- Inkább kihagynám-, utasította vissza a vörös.

- Te tudod-, ült le Jinya, pár perc után a másik is leült.

Több mint egy órája ültek a hideg barlangba, de a vihar még mindig nem akart elcsendesedni. Alice fázósan összébb húzta magán a kabátját. Kezeit lehelgette, hogy ne fázzanak.

- Egyre hidegebb lesz-, dörzsölte össze kezét a vörös. Nakamura nem szólt semmit, felállt és a lány háta mögé ült.- Mi… mit csinálsz?

- Csak bízz bennem-, ölelte át a vörös. Alice arcán pír jelent, meg érzete, hogy szíve hevesebben ver. Magán érezte Jinya lehelettét és karjai melegítését.

- Már nincs olyan hideg-, fonta kezét körbe a fiú karján Black.

- Igen, ez sokkal jobb-, helyeselt a fekete. A vörös érezte, hogy egyre jobban elgyengül Nakamura kezeibe, de nem tett ellene semmit. A srác maga felé fordította a lányt és óvatosan megcsókolta. A lágy csókból egyre szenvedélyesebb és vadabb csatát kezdtek vívni. A srác hanyatt fektette Blacket a földön és úgy csókolta tovább. Alice kezét körbe fonta a fiú nyakán, míg Jinya felfedező útra vitte kezét a lányon.

- Ne-, lökte el magától a fiú.

- Miért?- lihegte felajzottan a fekete.

- N… nekem van valakim-, csúszott ki a srác öleléséből.

- Tényleg?- ült fel Jinya.- Soha se láttalak senkivel.

Húzta össze szemöldökét gyanakvóan. Nem hitte el, amit a lány mondott.

- Mert, nem az iskolából. Távkapcsolatban élünk-, magyarázta Black.

- Értem, akkor nem haragudj-, nyugodott meg kissé, de még mindig lüktet a férfiassága.

- Sajnálom-, nyögte a lány egy kis idő múlva.

 - Nincs gond, nem haragszom-, mondta Nakamura és egyik kezével átkarolta a lányt.

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat