Maffia hercegnők

Írás az életem, az olvasás a tiéd legyen

7. fejezet

A rettegett múlt

Léa nem tudott elaludni, csak forgolódott az ágyba. Vészesen közeledtek az ünnepek és nem tudott mit tenni. Szívesebben töltené a karácsonyt itt, mint otthon. Soha se volt felhőtlen a családi viszonya, úgy érezte, hogy ő egy kívülálló. Apja állandóan „üzleti” úton van, de az egész család tudja, hogy minden este másik nőnél alszik. Az anyja a tökéletességre hajt, és nem engedi, hogy bárki leszólja a férjét. Tudja ő is, de nem ismeri be, hogy kedvese megcsalja. Léának két nővére van. Mind a két idősebbik testvéré a Piaf család büszkesége. Szülei csak úgy istenítik őket, mind a ketten egy nagyon híres és rangos iskolába végzett. Héléne a legidősebb, ő 29 éves. A Belle Fille újság alapítója. Híres tinédzser magazin a szépségről, szerelemről és minden ilyesmiről. Dorothée, a középső testvér, 25 éves. A Beauté ruha kollekció tervezője. A szüleilt nem is érdekelte soha sem legkisebb lányuk, a lényeg az volt, hogy Hélénének és Dorothéének mindenük meg legyen.

Hallota, hogy nyitódik a szobája ajtaja. Tudta, hogy Alice érlezett meg, az utobbi időbe mindig ilyenkor ért haza. Biztos a bátyával lóg mindig. Irigyelte őt, de nem vallotta volna be semmi pénzért. Black óvatosan osont a fürdő szoba felé. Piaf lányra midnig is tekintettel volt, ha ő későn jött halkan mászkált, ha korán kelt csendesen készülődött. Ha délután lepihent Léa, akkor Alice halkan olvasott, vagy laptopjával bíblődött, de soha se keltette fel szobatársát. A szőkés barna  megfordult az ágyon, így tőkéletesen láthatta barátnője mit csinál.

- Felébresztettelek?- nézett Black Léára.

- Nem, még nem aludtam-, rázta meg a fejét a kérdezet. A vörös lezuhanyozott és bele bújt az ágyba, majd mély álomba merült. Léa nehezed, de végül elaludt.

***

Franciaország télen gyönyörű, ezt legjobban azt tudja, aki ott él. Léa Piaf ezt pontosan tudja. Immáron 10 éve él Párizsba, ami azt illeti itt is született. Közeledett a karácsony, Léa édesanyjával ment a plázába, hogy ajándékokat vásároljanak. A szőkés barna a séta közbe megállt egy játék üzlet előtt, Louise ott hagyta és bement a mellette lévő ékszer üzletbe. Piaf lány el volt varázsolva a játékoktól. Miután kicsodálta magát édesanyja után indult, de mikor kilépett a boltból egy erős férfikéz ragadta meg a kezét és befogta a száját. Az emberek ebből nem vettek észre semmit, csak annyit, hogy egy kislányt fog karjaiba egy férfi. Egy sikátorba vitték ki Léát, berakták egy kocsiba és elhajtottak vele. Egy üres és barátságtalan szobába hurcolták a lányt. Piaf zokogva ült az egyik sarokba, összekuporodva.

- Ki ez a kislány?- szólalt meg az egyik férfi. Hárman volt. Az egyik egy alacsony és kövér, valamint kopasz volt. A másik is alacsony volt, de inkább olyan nyurgafajta. A harmadik, aki kérdezett magas volt, haja barna volt, ami a válláig ért.

- Nem tudom a plázába találtam-, röhögött a kövér.

- Mit akarsz kezdeni vele?- érdeklődött a magas.

- Játszadozhatunk vele-, rántott vállat a kopasz és közbe vigyorgott.

***

Izzadtan riadt fel Piaf az álomból. Már rég nem álmodta ezt, ezért kicsit rosszul érezte magát. Az emlékre szemeibe könnyek gyűltek. Nehezen viselte ezt a dolgot és akár hányszor az eszébe jutott annyiszor bőgte el magát. Erőt vett magán, és megnézte az időt. Fél hetet mutatott, kikászálódott az ágyból, és a fürdőbe ment. Frissen és üdén lépett ki a helyiségből, már ruhája is rajta volt.  Arcáról mindin nemű sírás jel eltűnt. A hideg miatt egy farmernadrágot és egy fekete póló, amin fehérre rá volt mázolva, hogy LOVE. A nadrághoz egy fehér kikockázott övet húzott. Fehér tornacipőt vett. Felvett egy fekete nyakláncot, amin egy fehér karika volt dísznek, és két kezére egy fekete könyökig érő, ujjatlan kesztyűt is felvett. Az ellen, hogy ne fázzon a derekára kötött egy fekete fehér mintás pulcsit. Hajából két vastagabb tincsit masnival össze fogott a füle fölött, a többit szabadon hagyta lógni. Szobatársnője is felébredt, ugyan azokat a műveleteket elvégezte, amit ő. A fürdőből kilépve készenléti állapotba volt. Ő egy piros cicanadrágot vett fel, egy fehér szoknyát és egy piros mélydekoltázsú pólót. Pulcsi is húzott, ami kék volt piros csíkokkal. Cipője egy barna vádlija közepéig ért.

Az iskolába már ott voltak a fiúk. Arisának ma nem kell bejönnie, mert gyakorlata lesz az egyik stúdióba. Soraya, pedig már a könyvtárba volt.

- Sziasztok, csajok-, köszöntek a fiúk.

- Hali-, üdvözölte őket Piaf, a vörös csak integetett.

- Mivel jövő hét után mát itt a szünet mit szólnátok, ha elmennénk valamerre bulizni utoljára az évbe-, érdeklődött Aaron. Léának élni nem volt kedve, de tudta, ha most lemondja, akkor faggatni kezdik.

- Benne vagyok-, erőltetett magára egy mosolyt.

- Alice?- fordult Hill a lányhoz.

- Felőlem-, rántott vállat Black. Mind a ketten bementek az iskolába. Alice megkereste Lopezt, míg a szőkés barna beült az osztályába. Kinézett az ablakon és szomorúan felsóhajtott. Kint minden szürke volt, a dér látszódott a fákon, a talajon, a kerítésen és mindenen. Be volt borulva, hamarosan esni fog, talán hó. Nagyon fáradtan érzete magát, rettegett a következő napoktól.

Elindultak az iskolából, természetesen a Lavanderbe mentek. Mint mindig, most is a közeli parkon vágtak át. Ott egy részeg férfit vette észre, ahogy próbál talpon maradni. Magas volt, haja vállig érő, hanem hosszabb és barna haja volt. Egy farmer és egy barna kapát volt rajta. Fejére még ráhúzott egy fekete sapkát is, hogy a füle ne fázzon. Kezébe egy sörös üveg virított. Piaf egy pillanatra megtorpant, de nagyobb léptekkel újra csatlakozott a barátnőihez. Szemei a látványra kitágultak, lábai remegni kezdtek és sírás fojtogatta. Elhaladtak a férfi mellett, aki egyenesen a szőkés barna zöld Íriszeimbe fúrta az övéit és gonoszul elvigyorodott.  A kávézóba leültek az asztalukhoz, rendeltek és beszélgetni kezdtek.

- A szünetbe fogunk találkozni?- kérdezte az emós lány.

- Ez egyértelmű-, vágta rá rögtön Alice.- Majd karácsony után, meg a szilvesztert is együtt tölthetnénk.

- Ez remek ötlet. Te mit gondolsz Léa?- érdeklődött a fekete hajú és a megszólítottra nézett. Piafot a lány hangja rántotta vissza a gondolat menetéből. Azon a férfin járt az agya, akivel a marba találkoztak.

- Nekem tetszik-, válaszolt, mert néhány hangfoszlány eljutott a tudatáig.

- Hogy van a bátyád?- most Alice-hez szólt Lopez.

- Meg van. Nem akar visszajönni Denverbe, itt akar maradni-, sóhajtotta a vörös.- Tényleg, nektek van testvéretek?

- Nekem egy húgom van, 12 éves-, az első válasz Soraya adta.

- Nekem két nővérem van. Az egyik 29, a másik 25 éves-, mondta a gót lány.

- Vissza kéne menni, mert holnap írunk egy dolgozatot-, állt fel az asztaltól Black.

- Igen? Miből?- lepődött meg a fekete hajú.

- Töri-, vágta rá Léa.

- Basszus, elfelejtettem-, csapott a homlokára Soraya.

Visszamentek a kollégiumba és neki álltak tanulni. Léa egy percig nem tudott koncentrálni az íróasztalnál ült, előtte a töri könyve, kezébe egy szöveg kiemelővel. Állát a tenyerébe helyezte és az asztalon könyökölt. Jobb kezébe a szövegkiemelőjét forgatta az ujjai között. Az ablakon bámult kifele, ahol hatalmas pelyhekbe esett a hó.

***

Miután a három férfi végzett, este 11 órakor kidobták Léát a pláza előtt. Haja kócos volt, ruhája szakadt és rengeteg sérülés volt rajta. Egy fiatal rendőr vitte haza. Becsöngetett a hatalmas ház ajtaján és Louise kinyitotta azt.

- Jó estét kívánok-, köszönt udvariasan a rendőr.- A lányát a pláza előtt találtuk meg ilyen állapotba.

A férfi egy plédet terített rá, mert Piaf remeget a hidegtől és a valószínűleg a félelemtől.

- Jó estét-, köszönt Mrs. Piaf is.- Bizonyára a barátaival volt.

- De hisz a ruhája szét van szakadva-, mutatott a lányra értetlenül a fiatal férfi. A szőkés barna tényleg borzalmasan nézett ki, de mintha anyja észre se vette volna.

- Biztos egy kicsit durván játszottak. Elő fordul az ilyen-, legyintett a barna hajú nő. Majd kitárta az ajtót jobban.- Gyere be Léa. Köszönöm, hogy haza hozta.

Bezárta az ajtót, a rendőr elment és a kis Piaf felment a szobájába.

***

Most is könnyek gyűltek a szemébe, gyorsan letörölte, hogy meg ne lássa senki. Ránézett a könyvére és próbált koncentrálni a szövegre. Szobatársa az ágyon ült. Hátát a falnak vetette, lábát felhúzta és a könyv a térdein pihent. Nézte a gót lány, ahogy szenved, de egy darabig nem szólalt meg, majd még is megkérdezte:

- Valami bánt Léa?

- Nem, miből gondolod?- fordult a barátnője felé a kérdezett.

- Mert furán viselkedsz. Már lassan egy hete, hogy ilyen vagy-, aggodalmaskodott Alice.

- Nincs semmi, de tényleg-, erőltetet magára egy mosolyt.

- Nem kell hazudnod-, mászott le az ágyról Black és barátnője mellé ült.- A barátod vagyok, neme mindent elmondhatsz.

- Tényleg…-, nem tudta befejezni a mondandóját, mert elkezdett keservesen zokogni. Soha senki sem érdeklődött felőle. Senki sem foglalkozott vele, a saját szülei nem kérdezték meg, hogy mi van vele.

- Jól van, nem kell sírnod-, ölelte meg a vörös barátnőjét és várta, hogy kizokogja magát.

- 10 évesen a plázába voltam anyámmal, elraboltak és megerőszakoltak, de a szüleim soha se hitték el. Egy rendőr vitt haza, de akkor se foglalkozta vele-, sírta Léa. Közbe fejét a szobatársa mellé re hajtotta és a másik lány simogatta a rívó hátát.

- Ez borzalmas-, csak ennyit tudott mondani Alice.

- A legrosszabb, hogy a parkba láttam azt a férfit, aki ezt tette velem-, szipogta és felegyenesedett.

- Nem lesz semmi baj. Innentől sehova se mehetsz egyedül. Majd én vigyázok rád-, mosolygott kedvesen Black.

Eltelt három nap. Péntek volt, a buli ideje. A megszokott diszkóba mentek, nem akartak változtatni. Tízre érkeztek, a fiúk hoztak nekik ital, a lányok helyet foglaltak. A szőkés barna nem igazán érezte jól magát egész este. Fáradt volt, kedvetlen és nyúzott. Egy óra fele elköszönt mindenkitől és elindult a kolesz felé.

- Léa?- jött vissza a mosdóból Black.

- Haza ment-, válaszolt Jinya.

- MI?- visította a vörös.- Azonnal utána kell menni.

- Minek?- értetlenkedett Hill.

- Mert muszáj. Azonnal meg kell keresnünk-, indult el a kijárat fele Alice, és magával rángatta a többieket. A másik két lány látta az aggódást barátnőjükön, ezért szó nélkül követték őt.

- Akkor menjünk a koleszhez-, indult volna el Ian, de Black megállította.

- Aris és Aaron, ti menjetek és nézzétek meg a koleszbe. Soraya és Ian, ti a közeli sikátorokat nézzétek át. Jinya, te menj, a motelekben kérdezz végig az embereket nem látták-e Léát-, adta az utasításokat a vörös.

- Te hova mész?- kérdezte Harada.

- A Lavanderhez közeli parkba-, vágta rá Black.- Ha bármelyikünk találja meg hívjon fel mindenkit.

***

Léa egy raktár épületbe találta magát. Sötét volt és hideg, kísértetien hasonlított az 5 éve törtétekhez.

- Rég találkoztunk kislány-, hallott meg egy ismerős hangot. A szeme hozzá szokott a sötéthez, és látta kirajzolódni a férfialakot. Nem csak a hang, de maga az alak is ismerős volt számára. Ugyan az a fickó magaslott fölötte, mint aki megerőszakolta.- Ne aggódj, nem fog fájni. Gyors leszek, de élvezettel fogom csinálni.

 Felnevetett a csávó, hangosan és harsányan. Piaf könnyen kicsordultak, tudta, hogy senki sem fog segíteni neki. A férfi letépte róla a kabátot, majd darabokra szakította a pulóverjét.  Szemei elé tárult a lány kecses alakja, és kerek mellei, amit a melltartó takart. Széttépte a ruhadarabot, ami eltakarta a melleket és szájába vette a testrészt. Léa zokogni kezdett, remélte, hogy meg fog halni. A barna hajú épp a nadrágot akarta leszedni a szőkés barnáról, amikor egy fegyver nyomódott a hátába.

- Azonnal vedd le a mocskos kezed a lányról, vagy az egész tárat belé engedem-, mondta Black. Az egész mondatból csöpögött az undor. A fickó eltávolodott Piaftól és felemelte kezeit. Léa felült kezével melleit eltakarta és zokogott.

- Most mit fogsz csinálni? Talán feljelentesz?- kérdezte a barna hajú férfi. Alice levette a kabátját és barátnőjére adta, átölelte a bőgő lányt.

- Nincs semmi baj, már elmúlt-, suttogta a fülébe. A férfira nézet és szemeiből áradt a düh. Visszafordult a szobatársához, mire újra felnézett a csávó az ajtó fele rohant. A vörös hajú felemelte a pisztolyát és meghúzta a ravaszt. A golyó egyenesen a férfi hátába fúródott és összeesett. Segített felállni Léának és elindultak a kollégium felé. Közbe felhívta a többieket, hogy ne keressék az elvesztetett. Mindkét lány az ajtóba ránézett a földön fekvőre, aki alatt egy hatalmas vértócsa állt és többé nem lélegzett.

03.png

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 8
Heti: 19
Havi: 54
Össz.: 14 881

Látogatottság növelés
Oldal: 7. fejezet
Maffia hercegnők - © 2008 - 2024 - maffiahercegnok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »