Momo Kurosaki a Szereplők menüpontba található!

 

11. fejezet

Véres igazság 1.

Április közepén jár az idő, minden virágba borult és a fű kizöldült. Alice, ahogy tudja, elkerüli Jinyát, mert szégyelli magát. Léa és Nathaniel egyre többet találkoznak és egyre jobb lesz a kapcsolatuk. Soraya és Ian között semmi sem változott, a lány még mindig utálja őt.

- Lucyhez jöttél?- kérdezte Alice bátyját, mikor meglátta az iskola előtt. A mai napra vége a tanításnak, így a vörös lány már a kollégium felé indult. Soraya még a könyvtárba ment, hogy olvasson valamit, Léa pedig később fog elindulni.

- Nem, most Léával találkozom-, válaszolta a Black fiú. A vörös összehúzta szemöldökét és úgy nézett a srácra.

- De ő Ethan mennyasszonya-, sandított testvérére a lány.

- És? Nem azért találkozok vele, mert bejön-, magyarázta Nathaniel.- Csak egyszerűen jó vele beszélgetni.

- Értem-, dünnyögte a vörös lány.- Na, én megyek. Szia.

- Szia-, köszönt el a vörös srác is, és az iskola irányába nézett. Szemei megakadtak az éppen kilépő nővéren. A nő egy barna kosztümöt viselt, egy fehér inggel és egy barna magas sarkú cipővel. Haja a vállaira omlott és néhány tincset eligazított az arcából. A Black srác elbűvölten nézte, de nem szólt oda neki. Lucy elment, és pár perc múlva megjelent Piaf.

- Sokat vártál?- indultak el egy kávézóba és közbe beszélgetést kezdeményezett a szőkés barna.

- Nem, dehogy is-, válaszolt mosolyogva Nathaniel. A sulitól messze ültek be egy kávézóba. Minden féle dologról beszéltek, mindent kitárgyaltak, amit lehetett. Sokszor beszéltek Ethanről, a kényszer házasságról, a szerelemről és néha névtelenül előbukkant Lucy is. A srác sok mindent elmondott Léának, és nagyon megbízott benne. A gót lány pedig mire észbe kapott bele szeretett a vörösbe. Mondjuk még saját magának se vallotta be, de szeretett Black srác társaságába lenni.

- Tudod, ha Ethannel is ennyi időt töltenél, talán megkedvelnéd-, tért rá megint Natahniel erre a témára.

- De akkor se akarok hozzá menni-, sóhajtotta Piaf. Már vagy százszor elmondta ezt a srácnak, de ő minduntalan visszatér ehhez a beszélgetéshez.

- Mi taszít ennyire benne?- kortyolt bele a kávéjába Black fiú.

- Semmi, csak egyszerűen én mást szeretek-, válaszolta ismételten Léa. Ezek olyan fölösleges körök voltak. Mindig erről kezdtek elbeszélni, és a kérdésekre a lány mindig ugyan azt felelte.

- Miért fontos szerelmesnek lenni?- rázta meg a fejét Natahniel, hogy nem értését kifejezze.

- Te is inkább azt a bizonyos lányt vennéd el, minthogy olyat, akit nem szeretsz-, érvelt a szőkés barna.

- Igazad van-, nevetett a vörös, a másikkal együtt. Még beszélgettek egy kicsit, majd olyan kilenc óra fele elindultak. Már besötétedet, így Black el akarta kísérni Léát, de ő nem engedte.

***

Léa fáradtan ébredt. A hely, ahol volt sötét volt és büdös. Az egész szobát körbe lengte a halszag. Fájlalta kissé a tarkóját és érezte, hogy sok seb van a testén. Ugyan az a ruha volt rajta, amiben Nathaniellel találkozott. Miután elvált a fiútól minden olyan zavaros. Miután a szeme kezdett hozzá szokni a sötéthez észrevette két legjobb barátnőjét.

- Soraya, Alice jól vagytok?- csúszott oda hozzájuk Piaf.

- Léa, hol vagyunk?- ült fel először a vörös és ő is a fejét fogta.

- Nem tudom, én is csak nem rég ébredtem fel-, magyarázta a gót lány.

- Soraya, jól vagy?- rázta meg kicsit a kérdezett vállát Black lány.

- Áh, de fáj a fejem. Hol vagyunk?- nézett körül, és közbe befogta az orrát a büdös miatt.

- Mi se tudjuk-, válaszolta Alice.

- Nem tetszik ez nekem-, csóválta meg a fejét Lopez.

- Elvették a fegyveremet-, tapogatta végig magát a vörös.

- Az enyémet is-, jelentette ki Piaf.

- Ugyan ez a helyzet nálam is-, csatlakozott a fekete hajú.

- Felébredtettek?- lépett be a helyiségbe valaki. A hangja férfias volt és rekedtes.

- Ki maga?- kérdezte Black.

- Bosszót állni-, válaszolta nemes egyszerűséggel a férfi.

- Miért?- húzta fel szemöldökét Soraya.

- Mert a három hatalmas maffia elpusztította a családomat-, nevetett fel az elrabló.

- Ennek nincs értelme. A keresésünkre fognak indulni-, jelentette ki Léa.

- Lehet, de úgy se fognak megtalálni-, ment ki a helyiségből nevetve az alak.

- Vajon ki lehetett az?- tűnődött el a szőkés barna.

- Nekem nem volt ismerős a hangja-, elmélkedett Black, a többiek sem ismerték fel, így nem tudták kitalálni, hogy ki lehetett az.

***

A napok csak úgy teltek, már egy hét eltelt a lányok eltűnése óta. Mindenki őket keresi, de nem találják. Jinya, Ian és Natahniel a városszéli parkba keresték, de hiába.

- Ennek semmi értelme-, vetette le magát Harada egy padra. Már négy órája járkálnak össze-vissza, de sehol semmi.

- Már mindenhol kerestük őket-, sóhajtotta a fekete hajú, és neki támaszkodott egy fának. Kilátástalan volt a helyzet, mindenki fejébe megfordult az a lehetőség, hogy már rég meghaltak. Végül is sem váltság díj, sem fenyegető üzenet, de még csak egy levél, ami felvilágosította volna őket.

- Keresnünk kell őket. Valahol itt kell lenniük-, szorította ökölbe kezét Black fiú. Valamit csinálni akart, de nem tudott.

- Menjünk vissza, hátha Aaronék tudnak valamit-, lökte el magát a fától Nakamura.

- Menjünk-, helyeselt a vörös és elindultak.

A fiúk kollégiuma előtt találkoztak. Ethan ott várt már egy lánnyal. Haja hullásom és barna, ahogy szemei is. Arcán látszott, hogy japán származású. Bőre hófehér volt, olyan hatást keltett, mintha porcelán lenne.

- Konichiwa-, köszönt a lány és meghajolt. Ez egy régi szokás japánba, amit néhányan még mindig használnak.

- Srácok, ez a lány tudja, hogy hol vannak Alice-ék-, újságolta izgatottan a szőke.

- Igazán? Na, és hol?- kételkedett Jinya.

- A rakparton van egy elhagyatott raktár. Régen odavitték a kifogott halakat, de már nem használják. Ott van három lány-, magyarázta a fiatal lány.

- Mégis honnan tudod?- faggatta tovább a fekete hajú.

- Hangokat hallottam, mert nem messze onnan dolgozom. Odamentem és ott voltak. Elmondták, hogy jöjjek ide és keressem meg Ian Haradát, vagy Jinya Nakamurát vagy Aaron Hillt. Mondjam el, hogy Alice, Léa és Soraya hol vannak. A három fiú mindent tudni fog-, mesélte el a dolgot a barna hajú lány.

- Értem, köszönjük-, hümmögte Nakamura és a többiekhez fordult.- Menjünk el értük most rögtön.

***

- Szerintetek a lány fog szólni a fiúknak?- kérdezte Lopez. A sarokba kuporgott. Lábait felhúzta, kezével átölelte és arcát a térdeibe temette.

- Remélem-, dünnyögte Alice. Ő a szoba közepén feküdt kiterülve. Az egy hét alatt mindannyian meg lettek viselve. Mind a három lányt megverték, megkínozták és éheztették őket. A ruhájuk szakadt volt, és koszos. Bűzlöttek a saját- és a halszagtól egyaránt. Arcuk is tiszta kosz volt és odaszáradt a vér. Úgy érezték, mintha már egy éve lettek volna bezárva. Mindannyian abba reménykedte, hogy az a japán lány, aki rájuk talál, értesíti a fiúkat.

Már estére járt az idő, amikor zajt hallottak. Pisztolylövést, sikolyokat és csattanásokat. Rémületükbe összehúzódtak és a sarokba kucorogtak. Félve ölelték egymást, rettegtek attól, hogy mi vár rájuk.

***

Miután odaértek a raktárhoz megvárták a még leszáll az éj. Este benyomultak az épületbe. Több lövést le kellett adniuk és sokat kellett verekedniük.

- Te raboltattad el Alice-éket?- kérdezte egy férfitól Nakamura.

- Pontosan-, vigyorgott gonoszul az alak.

- Mit akarsz tőlük?- rivallt a személyre a fekete hajú.

- Bosszút, azért amit a családommal tettek-, kiáltotta vissza a másik. A holdfény tökéletesen bevilágított így tisztán lehettet látni a fickó arcát. Haja barna volt és félhosszú. Szemei kéken villogtak, arca kissé barnás volt és karcsú. Fiatalos kinézete volt, de néhány ősz hajszál elárulta igazi korát.

- Nem lányokon kéne-, érvelt Jinya.

- Te csak ne szólj bele-, kiabálta és neki rontott a fiúnak. Nakamura a hatalmas erőtől neki csapódott a falnak.  Felköhögött, ahogy hátát beverte. Végig csúszott a falon és leült Köhögő roham tört rá, amivel egy kis vér is járt. Ebbe a pillanatba ért oda a másik kér srác.

- Ő rabolta el a lányokat?- húzta össze szemét Nathaniel. A fekete hajú csak bólintott.- Te rohadék!

Neki rontott a férfinek, de ő kitért a támadás elől. Fél óráig legalább küzdöttek. A vörös már liheget a fáradtságtól. Ügyesen védekezett a fickó, és harcolni is jól tudott.

- Csak ennyit tudsz?- kérdezte már ő is pihegve.

- Ne bízd el magad-, ragadta meg hátulról Ian és elvágta a tokár. A vér lassan csorgott végig a késen, amíg el nem érte a barna kezét, ahogy megállt.- Most már vége.

Bementek a szobába, ahol a lányok voltak. Alice gondolkodás nélkül Jinya nyakába ugrott. Léa Black sráchoz bújt, míg Sorayát Ian segíttette fel.

- Jól vagytok?- érdeklődött a vörös hajú.

- Most már igen-, felelte Alice. Elvitték a Gomez házba őket, ott lefürödtek, kaptak ruhát és Lucy lekezelte a sebeket.

- Még szerencse, hogy a fiúk időbe megtaláltak-, töltött mind a három lánynak egy-egy csésze teát a barna hajú nő.

- Az biztos-, kortyolt bele a teába a vörös lány.

- Nagyon hálásak vagyunk érte-, nézett a fiúkra Lopez.

***

Másnap minden ugyan olyan volt, mint az elrablás előtt. Folyt ugyan úgy az élet. Léa épp a Lavanderbe ült és várta barátai, amikor egy lány lépett az asztalához.

- Ne haragudj, te vagy az egyik lány, aki a raktárba volt bezárva?- kérdezte tőle az érkezett.

- Igen-, nézett rá bizalmatlanul.

- Én vagyok, aki szólt a fiúknak-, válaszolt a fel nem tett kérdésre.

- Oh, most már emlékszem-, csillant meg a szeme a felismeréstől.- Gyere, ülj le.

- Köszönöm. Igazából muszáj valamit elmondanom-, helyezkedett el a széken a barna hajú.

- Hallgatlak-, dőlt hátra az ülő alkalmasságon.

- A nevem Momo Kurosaki, 16 éves vagyok. Az apám egy yakuza csoportnak dolgozott, míg meg nem halt. A yakuzákat egy bérgyilkos, Tony Hill ülte meg. Kivégzett minden egyes tagot, illetve majd nem. Egy 6 éves kis fiú elbújt és nem tudta, hogy ott van. A gyereket Hayate Fujawarán hívják. Megesküdött, hogy bosszút áll azokon, akik lemészároltatták a családját. A nyomok elvezettek Tony Hillhez, aki mindent elmondott neki. A három leghatalmasabb maffia ölette meg a Fujiwara yakuzákat. A Piaf, a Black és a Lopez. Ezért raboltatott el titeket és kínzott meg titeket-, mesélte a barna hajú lány.

- Honnan tudsz te erről ennyi mindent?- támaszkodott alkarjával az asztalra a szőkés barna.

- Én vagyok a mennyasszonya neki-, válaszolta a lány.

- Már meghalt-, közölte ridegen Léa.

- Tévedsz, akit ott megöltek nem ő volt. Ő nem is volt a raktárba-, suttogta Kurosaki

- Miért mondod most el ezt?- hajolt közelebb Léa.

- Mert meg akar ölni titeket, és engem is-, válaszolta még mindig suttogta. A gót lánynak a szeme kikerekedett, elfogta a rémület, de nem szólt egy szót sem. Felállt aprót tett az asztalra és fejével biccentett Momonak, hogy menjen.

A kollégium felé vették az irányt. Fél úton találkoztak Lopezzel és Blackkel, és visszamentek a Léa-Alice kolesz szobába.

- Mia az Léa, miért kellett visszajönnünk ide?- huppant le Soraya Alice ágyára. Léa a saját ágyara ült, a vörös a fekete mellé, és a barna állva maradt.

- Momo, mond el, amit nekem is-, szólította fel a lányt Piaf. El is kezdte mondani. Mindent elmondott töviről hegyire a másik két lánynak is.

- Jesszusom, most mit csináljunk?- sápadt el az emós.

- Intézzük el magunk-, jelentette ki Alice.

- Még is hogyan?- húzta fel szemöldökét a szőkés barna.

- Maffia csemeték vagyunk, csak meg tudjuk oldani-, tárta szét kezeit Black, és baloldalon a száját kicsit felhúzta.

- Van ötleted?- nézett rá kérdőn Soraya.

- Nincs, de majd kitalálom. De előbb kezdenük kell valamit Momoval-, bökött a lány felé a fejével a vörös.

- Kérlek, ne bántsatok, én nem akartam rosszat-, tette össze kezeit és úgy könyörgött.

- Dehogy bántunk-, nevetett fel Alice-, de téged is meg akar ölni, nem?- a másik erre csak bólintott.- Akkor segítünk ebbe, ha már te is segítettél.

- Szerintem Lucynél kéne biztonságba helyezni-, javasolta Piaf.

- Nem, mert akkor kérdezősködni fog, és ha meg tudja, szólni fog Frednek-, utasította el Black.

- Akkor maradjon itt-, szólalt meg Soraya.- Senki se fog szólni érte.

- A felügyelőn kívül-, fintorgott gót lány.

- De ha bújtatjuk-, csillant meg Alice szeme.- Ha jön, elrejtjük valahova. Ha nem vagyunk itt, akkor meg automatikusan a szekrénybe marad.

- Redben, akkor itt maradsz-, egyezett bele Léa is.

 

Oldal: 11. fejezet
Maffia hercegnők - © 2008 - 2024 - maffiahercegnok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat